Hiperaktívnak, figyelemhiányosnak vagy egyéb pszichiátriai "rendellenességgel" rendelkezőnek általában azokat a gyerekeket tekintik, akik például az iskolában, az órán nem tudnak nyugodtan megülni a helyükön, mással foglalkoznak, vagy nem képesek odafigyelni, így zavarhatják a tanárt vagy a többi gyereket. A hiperaktivitás fogalma 1987-ben az USA-ban született meg, mégpedig úgy, hogy az Amerikai Pszichiátriai Társaság szó szerint kézfeltartással döntött a "figyelemhiányos hiperaktív zavar" betegségek közé történő besorolásáról. Egy éven belül 500 ezer gyereket "diagnosztizáltak" figyelemhiányos hiperaktív zavarral,1997-re ez a szám 4,4 millióra nőtt; jelenleg kb. 15 millió iskolás szed a "problémára" különböző pszichiátriai szereket. Történt mindez annak ellenére, hogy valójában nem létezett, és ma sem létezik olyan tudományos vizsgálati eredmény, amely egyértelműen bizonyítaná, hogy a hiperaktivitás betegség lenne, s amely indokolná, hogy a gyermekeket olyan erős tudatbefolyásoló szerekkel kellene kezelni, melyek kémiailag szinte megegyeznek egyes utcai drogokkal. Nem kétséges, hogy a probléma létezik. Nem kétséges, hogy vannak problémás gyerekek, és erre megoldást kell találni. De a hiperaktivitás nem betegség, hanem tünet, ezért minden esetben az okot kell feltárni és azt kezelni, nem pedig a tüneteket próbálni elnyomni. Hazánkban a 1980-as, 1990-es években "ütötte fel a fejét" az, hogy nálunk is ezzel a módszerrel "kezeljék" a gyerekeket, ezért az alapítvány megjelentetett egy ingyenes tájékoztató kiadványt a hiperaktivitással kapcsolatos legfontosabb adatokról, melyet szívesen bocsát rendelkezésre az érintetteknek és a hiperaktív gyermekekkel foglalkozó személyeknek. Ez a kiadvány ingyenesen letölthető az alapítvány honlapjáról. Kapcsolódó anyagok Az alapítvány honlapja - http://www.gondola.hu/http://www.cchr.hu