Az sem ritka, hogy a kétéves kor alatti gyermekek hálószobájában is van televízió, ez 19 százaléknál előfordul. Mindez történik annak ellenére, hogy az Amerikai Gyermekorvosok Szövetsége nemegyszer felhívta már a figyelmet ennek a gyakorlatnak a káros voltára. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint hihetetlen nagy a szakadék a között, amit a szakemberek ajánlanak, és amit a szülők megengednek. Sőt, egyes esetben akár bátorítanak is, mert sokan azt gondolják, hogy a gyermek intelligenciáját fejleszti, ha már totyogó korában ő választja ki és rakja fel a DVD-t. A Kaiser Family Foundation kutatói szerint van, hogy a szülő nem oktatási célzattal engedi a gyereket a képernyő elé, hanem, mert nincs rá ideje. A mai kisgyerekes szülők már maguk is a TV-n nőttek fel, ezért még nehezebb megérteni velük, hogy egészen fiatal korban – kétéves kor alatt – kifejezetten káros a TV-nézés, és később sem szabad sok időt tölteni a képernyő előtt. Volt szülő, aki a meglehetősen véres képsorokat tartalmazó „Bűnügyi helyszínelők”-et nézte a totyogó korú gyerekével, egy másik anya pedig csak akkor tiltotta meg az óvodás lányának a „Vészhelyzet” nézését, amikor a kicsi az öccsét akarta szívmasszázzsal „újraéleszteni”. A kaliforniai alapítvány jelentése éppen akkor látott napvilágot, amikor a leghevesebben dúl a vita a gyermekek televíziózási szokásai és más multimédiás eszközök használata körül. Szakemberek felszólították az országos közegészségügyi intézetet is, végeztessen további kutatásokat, hogyan hat az elektronikus média a különböző életkorú gyermekekre. A gyermekgyógyászok ajánlása szerint a kétévesnél fiatalabbaknak egyáltalán nem lenne szabad TV-t nézniük – ezt a tanácsot egyébként a szülők mindössze 26 százaléka fogadja meg –, és az idősebb gyermekek számára sem jó, ha napi 2 óránál hosszabb ideig ül a képernyő előtt. – A gyermekorvosok szövetsége nem televízió-ellenes – mondja az ajánlások szerzője, dr. Daniel Broughton. – Csupán arról van szó, hogy kétéves kor előtt fejlődik a gyermek agya a leggyorsabban, és ebben a szakaszban a legfontosabb az interakció, amire a televízió nem képes. Kétéves kor után is ajánlatos kiegyensúlyozni a TV-nézést a kerékpározással, a barátokkal történő játszással, a háztartási feladatok végzésével és más, a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő tevékenységekkel.