A világ harminc országában harmincezer megkérdezéssel készített GfK–Roper-jelentés hazai vonatkozású adatsora szerint a magyar nők számára a család védelme, azaz szeretteik biztonsága jelenti az életüket vezérlő legfontosabb értéket, ugyanakkor a jókedvet, a tisztességet, a békét és a belső harmóniát is sokkal fontosabbnak tartják, mint a régió más országaiban élő társaik.

Az önbecsülés, azaz a saját értékekben való hit a fontossági sorrendben csupán a kilencedik helyre szorult. A tíz legfontosabb érték között szerepel továbbá az anyagi biztonság, a büntetés, a hitelesség, a barátság és az igazságosság is.

A magyar nők nem lázadnak a hagyományos társadalmi nemi szerepek ellen – több mint háromnegyedük egyetért azzal az állítással, miszerint egy férfinak mindenkor gondoskodnia kell családja anyagi biztonságáról (ugyanezen az állásponton van egyébként a tízből nyolc férfi is), és 71 százalékuk véli úgy, hogy elsősorban a nők feladata a háztartás és a család dolgairól gondoskodni. Ezzel egyidejűleg a nők nagyobb arányban érzik úgy, hogy sok lemondással jár a család, nehezebben viselik a stresszt, és nagyobb arányban fárasztja őket a napi rutin, mint a férfiakat.

A magyar nők saját bevallásuk szerint többet vannak együtt gyermekeikkel és házastársukkal, valamint kevesebb időt töltenek munkával, mint a régió más országaiban élők – derül ki a felmérésből.

A gondoskodáson kívül a legtöbb nőnek alig jut ideje az aktív kikapcsolódásra. Szabadidejében tízből kilenc nő legalább hetente egyszer élelmiszert vásárol. Természetben, parkban vagy szabadtéri helyeken tízből négy nő tölti idejét heti rendszerességgel, és fittségüknek megőrzéséhez testedzésre is csupán tízből hárman szánnak időt. Ha idejük jut rá, legtöbben zenét hallgatnak, újságot, magazint, illetve könyvet olvasnak. Múzeumba, illetve kiállításra tízből kettő sem jut el közülük hetente, de templomba, sportrendezvényekre, diszkóba és éjszakai klubokba, moziba is csak hasonlóan alacsony arányban járnak.

A magyar nők is szeretik a „szép dolgokat" – gyakrabban adnak tanácsot vásárláshoz, és nagyobb arányban gondolják, hogy a szép dolgok birtoklása megmutatja a világnak, vitték valamire. Ugyanakkor – eltérően a régióban élő társaiktól – nem feltétlenül vesznek presztízsmárkát.

Az élelmiszer-vásárlásról, a tévénézésről jellemzően egyedül döntenek a nők, a nyaralás vagy az otthon korszerűsítése már a felnőttek közös döntése.

A magyar nők és családjuk 26 százaléka – saját bevallása szerint – soha nem megy étterembe, és 15 százalékuk sohasem nyaral – derül ki a GfK felméréséből.

A magyar lányok gyermeket akarnak

Ötből három nő hazánkban úgy érzi, korának megfelelően néz ki, egyharmaduk pedig úgy véli, koránál fiatalabbnak látszik. A hölgyek harmada ennek megfelelően semmit nem változtatna külsején – aki nem teljesen elégedett megjelenésével, az főként a csípőjén alakíttatna, ha tehetné.

A magyar nők leginkább amiatt aggódnak, hogy az idő múlásával a súlyos betegségek kialakulásának nagyobb a veszélye (31,7 százalék), a romlik a látásuk (31,1 százalék) és nagyobb az elhízás esélye (30,9 százalék).

A magyar lányok jövőképében legnagyobb fontossággal a családalapítás és a gyermekvállalás szerepel. A mai tizenéves lányok nagyobb hányada szeretne gyereket, mint amennyire ez jellemző Kelet- és Közép-Európában, ráadásul mind többen döntenének a munkából való visszavonulás és a főállású anyaság mellett. Míg hazánkban tízből nyolc 13–19 éves lány akar gyereket, addig ez az arány az Oroszországot, Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot magába foglaló kelet- és közép-európai régióban 77 százalék körül alakul. Gyermeknevelés céljából a magyar lányok negyede, míg a kelet-közép-európai régióban már a lányok ötöde maradna otthon. (MNO) http://www.hirtv.hu/?tPath=/print/eletmod&article_print=yes&article_id=204397