Nézzük meg, mik jelenthetnek egészségügyi kockázatot egy átlagos lakásban! Az új farostlemezbõl készült bútorok, mûanyag tárgyak, lakkok és légfrissítõk jelentõs mennyiségben bocsátanak ki illékony szerves vegyületeket, például formaldehidet, benzolt. Ezek az anyagok köhögést, fejfájást, allergiát, nagyobb mennyiségben pedig akár rákot is okozhatnak. A mûanyagok lágyítására használják a ftalátokat, ezen vegyületcsoport tagjai közül több hormonhatású, a magzatokból és az anyatejbõl is kimutatható. A káros hatások miatt a felhasználásukat korlátozták, így például a 3 év alatti gyermekek számára készült játékokban nem használhatók. A mûszaki cikkeket, ruhanemûket, textíliákat gyakran kezelik égésgátló szerekkel, ezek az anyagok (polibrómozott bifenilek) gátolják a tûz tovaterjedését, de környezeti veszélyeket is rejtenek. Az égésgátló szerek a már közel 40 éve betiltott DDT-hez hasonlóan nagyon lassan bomlanak le, könnyen szétterjednek a környezetben (a sarkvidéki állatokból is kimutatták már), bekerülnek a szervezetbe (kimutatták már az anyatejbõl) és akár rákkeltõ hatásúak is lehetnek. Sokan használnak a lakásokban megjelenõ rovarok ellen lakásukban mérgeket, ezek azonban általában nem csak az elpusztítani kívánt állatokat pusztítják, hanem az emberekre is veszélyt jelentenek. A lakásban lévõ textíliák, vágott virágok is tartalmazhatnak növényvédõszer-maradványokat. Fontos megemlíteni azonban, hogy a szoba levegõminõségét – a szellõztetés mellett – a cserepes növényekkel is javítani lehet, ugyanis ezek képesek ártalmatlanítani az illékony szerves vegyületeket.