Súlyos gondok Szerte a világon egyre több ember küzd súlyproblémákkal, életkortól függetlenül. Európában évente 400 ezerrel nő a túlsúlyos, 80 ezerrel az elhízott gyerekek száma! A gyermekkori elhízás a felnőttkori elhízás fokozott kockázati tényezője, vagyis a kövér gyerekek nagy részéből kövér felnőtt lesz, és az elhízott gyermekek felnőttkorukban sokkal veszélyeztetettebbek lesznek a táplálkozással összefüggő megbetegedések tekintetében. Ennél is döbbenetesebb, hogy az elhízáshoz társuló krónikus betegségek közül nem egy - így a cukorbetegség, magas vérnyomás, kóros zsíranyagcsere - már gyermekkorban is megjelenik. Az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) a Nestlé Hungária Kft. támogatásával reprezentatív felmérést indított a fővárosban a 7-18 évesek egészségi állapotáról és életviteli jellemzőiről. Az OÉTI szakemberei megállapították, hogy a fiúk mintegy 18 százaléka túlsúlyos, hét százaléka elhízott, míg a lányoknál a túlsúlyosak aránya megközelítően húsz százalék, és az elhízottaké meghaladja a hat százalékot. Kevesebbet foglalkoznak vele, pedig az is egészségi kockázatot jelent, hogy hat százaléknyira tehető a normálisnál soványabbak aránya. A kutatás első szakaszában 1930 fővárosi általános iskolás tanuló táplálkozás-egészségügyi felmérésére került sor. A felmérés második szakaszában, a következő hónapokban a 15-18 évesek táplálkozási szokásait és életmódját tanulmányozzák majd. Sokatmondó vizsgálati eredmények A vizsgálat eredménye kimutatta, hogy a felső tagozatos általános iskolások táplálkozásában már jelen vannak a felnőttkorra jellemző szokások: a felnőttekhez hasonlóan nem fogyasztanak elegendő tej- és tejterméket, zöldséget és gyümölcsöt, ezzel szemben az étrendjük túl sok állati fehérjét, zsiradékot, sót és cukrot tartalmaz. Ráadásul a korcsoportra jellemző, hogy szívesen fogyasztanak tésztaféléket és cukrozott üdítőitalokat. Ugyanakkor kedvező változás, hogy a barna kenyerek, gyümölcs- és zöldséglevek emelkedő arányban szerepelnek az iskolások étrendjében. Reményt keltő, hogy ebben az életkorban a táplálkozási szokások még nem rögzülnek hosszú távon, tehát megfelelő oktatás, egészségnevelés, életmód- és mozgáskultúra-fejlesztés mellett lehetséges a felnövekvő generáció egészségének megőrzése. A vizsgálat során számos életmódbeli kérdésre is válaszoltak a gyerekek, például hogy milyen módon töltik el szabadidejüket, mennyi időt töltenek szabad levegőn, járnak-e sportolni, milyen az önmagukról alkotott testképük, milyenek a vitamin- és ásványi anyag-fogyasztási szokásaik, mit tudnak a táplálkozás legfontosabb szabályairól, milyen gyakran étkeznek naponta, dohányoztak-e már életükben, vagy esetleg dohányoznak-e rendszeresen. Fogyózó gyerekek? A kérdőíves kutatás eredménye szerint az életkorral együtt nő a lakásban, képernyő előtt eltöltött idő, ellenben egyre kevesebb időt fordítanak a sétára és a sportra. Szabad levegőn a tanulók általában 1-2 órát töltenek, sokan közülük azonban csak iskolába menet. A napi testmozgás, testedzés alig több mint a serdülők felére jellemző, pedig ebben az adatban már szerepel a kutyasétáltatástól a táncon át az élsportig minden. Nagy gondok vannak a gyerekek énképével is: a 7-14 éves tanulók fele nem elégedett saját testével, sokan fogyni szeretnének, mi több, 20-30 százalék már túl van az első fogyókúrán is! Mivel ez az ijesztő adat már az alsó tagozatos, fejlődésben lévő gyermekekre is igaz, erre a (divatból fakadó?) veszélyes tendenciára mindenképpen fel kell figyelni. Egészségtelen szokásokra, rossz napirendre, beidegződésekre utal, hogy noha ebben az életkorban a napi ötszöri étkezés lenne ideális, gyakran még a háromszori főétkezés követelménye sem teljesül, negyedük nem reggelizik, minden tizedik az ebédet, 15 százalékuk a vacsorát hagyja el. A kérdőívben dohányzásra vonatkozó kérdések is szerepeltek, és nem kevésbé elszomorító eredményt hoztak: a cigarettát már a 11 évesek több mint a tizede kipróbálta, a 8. osztályosok esetében ez az arány már eléri az 50 százalékot. A serdülő fiúk több mint öt százaléka cigarettázik napi rendszerességgel, és ennél is elszomorítóbb, hogy a rendszeresen dohányzó lányok aránya már tíz százalék felett van. Mi a teendő? Az általános iskoláskorú gyermekek életmódjával kapcsolatban számos teendőt fogalmaztak meg a szakemberek. El kellene érni, hogy a szabadidőprogram eltöltése mozgásban gazdag legyen, ne az otthon ülés legyen az uralkodó. A gyerekekkel meg kellene szerettetni a sportot, úgy, hogy érezzék, a testnevelés jó közérzetet vált ki. Ezzel kapcsolatosan már számtalan erőfeszítés történt, de úgy látszik ezek mind elégtelenek a mai napig. Meg kellene tanítani ezt a korosztályt a helyes önértékelésre, nem volna szabad engedni, hogy saját maguk által tervezve egészségtelenül fogyókúrázzanak, hogy orvosi utasítás nélkül fölöslegesen szedjenek vitaminokat és ásványi anyagokat. Aggasztó, hogy bár a 7-10 évesek tudják, hogy miért kell naponta tejet fogyasztani, mégsem teszik. A 11-14 évesek jó választ adtak a napi testedzés szükségességére vonatkozóan, de a gyakorlatban a korosztályba tartozók fele nem élt ezzel a lehetőséggel. A legfontosabb élelmiszercsoportok rendszeres fogyasztását minden korcsoportban meg kellene valósítani. Nem megengedhető, hogy 11-14 éves gyermekek még a fő étkezéseket sem vegyék igénybe naponta. A dohányzás ellen olyan felvilágosítás szükséges, ami nem csak az értelemre, hanem az érzelemre is nagy hatással van. A helyes életmód jellemzőit már fiatal gyermekkorban kellene megtanulni, és a későbbi életkor számára az alapokat is kialakítani. Az ehhez szükséges tudnivalók átadása és az igény kialakítása a család és az iskola közös feladata.