1. Az, hogy mit eszünk, és hogy hol vásároljuk meg az élelmiszereinket, sokkal nagyobb hatással van a környezetünkre, mint gondolnánk. Az élelmiszerszállítás során keletkező széndioxid az egyik leginkább környezetszennyező anyag: egyszerűen nem éri meg messziről ideszállíttatni a zöldségeket vagy a gyümölcsöket. Mindenki jobban jár akkor, ha piacon - különösen, ha biopiacon -, kistermelőktől veszi meg az idényzöldséget, -gyümölcsöt. Ezzel egyrészt a helyi termelőket támogatja az ember, másrészt a kisebb távolság kevesebb légszennyezést jelent. Ráadásul ezek a termékek általában kevesebb káros anyagot, permetező- és tartósítószert tartalmaznak, mint azok, amelyeket messziről szállítottak a boltokba.
2. Hetente legalább egy-két étkezésnél hagyjuk el a húst és a húsból készült termékeket! Ezzel nemcsak a testünket tehermentesítjük, de a környezetünket is: a növényi eredetű táplálékokat ugyanis olcsóbb és környezetkímélőbb előállítani, mint az állatokból "nyert" élelmiszereket.
3. A boltokban ingyen kapható műanyagzacskók nemcsak rövid életűek, de a környezetet is elképesztő módon szennyezik: lebomlási idejük több száz év is lehet. Sokkal praktikusabb és környezetkímélőbb, ha varrunk vagy vásárolunk néhány strapabíró pamutszatyrot, amelyekbe nyugodt szívvel belepakolhatjuk, amit vettünk. Mivel könnyen ki lehet őket mosni, hosszú évekig szolgálhatnak egy háztartást. Ráadásul sokkal esztétikusabbak, mint a műanyag szatyrok.
4. Általában jól esik egy fárasztó nap után belefeküdni egy kád forró vízbe, és hosszasan fürdőzni. Ezzel viszont vizet és energiát pazarlunk: míg fürdésnél 140 liter vízben áztatjuk magunkat, addig zuhanyzásnál mindössze 70-80 litert használunk el. Sokkal praktikusabb, energiatakarékosabb és pénztárcakímélőbb tehát, ha hétköznapokon inkább zuhanyzunk, és a hétvégékre hagyjuk a hosszas fürdőzést. A zuhanyzás ráadásul a bőrünknek is jót tesz, hiszen a melegvíz nagyon kiszárítja a bőrt. A tisztálkodáshoz, bőrápoláshoz használjunk természetes alapanyagokból készült, szintetikus anyagoktól mentes biokozmetikumokat
5. Figyeljünk oda a mosásra is! Nemcsak a mosószerrel érdemes spórolni (hiszen a benne található vegyszerek a bőrünkre és a vizeinkbe) kerülnek, de a vízzel és az energiával is: mindig teli gépet indítsunk el és ne mossunk mindent ugyanazon a programon. Mindig válogassuk szét a ruhákat, és mossunk a lehető legalacsonyabb hőfokon. Ha valakinek érzékeny a bőre, érdemes kipróbálnia a mosódiót
6. Bánjuk óvatosan a szeméttel! A szelektív hulladékgyűjtés
7. Egy teljesen megújuló energiával Nézzük át az otthonunkat, és javíttassuk meg a hibás, rosszul működő háztartási eszközöket. Állítsuk be a fűtést: ha csak egy fokkal lejjebb vesszük a hőmérsékletet, a gázfogyasztásunknak akár tíz százalékát is megtakaríthatjuk - a fűtés feljebb csavarása helyett inkább öltözzünk fel. Szigeteljük le az ajtókat és az ablakokat, és ne hagyjuk feleslegesen nyitva őket. Magyarországon évente 21 millió m3 szilárd állapotú háztartási hulladék (azaz 4,2 millió tonna) keletkezik, vagyis minden lakos évi kb. 420 kg háziszemetet termel. Ez a mennyiség folyamatosan nő, tízévente pedig megduplázódik. Az elszállított hulladékok 85%-a lerakókra kerül, 13,5%-át hulladékégetőkbe viszik, és csupán 2,5%-át hasznosítják újra. Pedig az átlagos háziszemét döntő része újra felhasználható lenne. Forrás: Zöldfelület.hu
9. A mikrohullámú sütő nagyszerű találmány, de ne használjuk feleslegesen főzésre vagy a fagyasztott ételek felolvasztására.
10. Ne menjünk mindig, mindenhová autóval: használjuk a tömegközlekedési eszközöket, a biciklinket, vagy - ha lehetőségünk van rá - gyalogoljunk. Nemcsak benzint és pénzt takarítunk meg, de kevesebb káros anyagot juttatunk a levegőbe, sőt, egészségesebbek és karcsúbbak leszünk.
http://www.origo.hu/noilapozo/eletmod/20061208kornyezettudatos.html?pIdx=1
vissza a cikk elejére |