Emlékezet

Nem igaz az, hogy az ember csak az agy kapacitásának tíz százalékát használja ki: ha nem is mindig, de az egész agy működik. Viszont fontos a rendszeres tornáztatás, hogy újabb neuronkapcsolatok alakuljanak ki.

A zenélés, a keresztrejtvényfejtés remek szellemi torna. S ha valaki 40 héten át naponta egy órát játszik a számítógépen, tíz évvel „megfiatalítja” az agyát. Hamis az a mítosz is, hogy az agy mérete befolyásolja a szellemi teljesítményt: Einstein fejnagysága például teljesen átlagos volt.

Anyagcsere

Téves az, hogy a sovány alkatú emberek eleve egészségesebbek: ez legtöbbször azért van, mert lassú az anyagcseréjük. Annak, aki hajlamos az elhízásra, a tudósok több mozgást ajánlanak: ha felállunk az asztal mellől, akár 40 százalékkal is felgyorsul az anyagcserénk.

A férfi többet ihat

Ez igaz. A férfiak gyomrában olyan pluszenzimek keletkeznek, amelyek azonnal hozzákezdenek az alkohol lebontásához. Ennek nyomán az elfogyasztott szesznek csak a fele kerül a férfiak vérébe. A nők szervezetében kevesebb az ilyen enzim, ezért aztán jóval könnyebben és gyorsabban lerészegednek.

Drog és étvágy

Igaz az, hogy a marihuána növeli az étvágyat; különösen az édes, könnyen emészthető ételek iránti vonzalom erősödik. Ez azért van, mert a kábítószer vegyileg befolyásolja az agyműködést. Az Egyesült Államokban jelenleg épp ennek a hatásnak az alapján folytatnak kísérleteket olyan szerrel, amely blokkolja az éhségérzetet.

Bőrvédelem

Hamis az a nézet, hogy a napfény káros hatásai ellen teljes védelmet nyújtanak a magas faktorú krémek. A 30-as fokozatú napozókrém például kizárólag egy típusú ultraviola sugárzás ellen ad védelmet, amely a leégést okozza. Ha igazán hatékony, minden kártékony sugárzást kiszűrő kozmetikumot használunk, olyat kell venni, amely cinkoxidot, titán-dioxidot és nitrogén-benzolt tartalmaz.

Szupermenek

Legtöbben úgy gondolják: minél többet járunk edzőterembe, annál egészségesebbek leszünk. A túlzott fizikai aktivitás azonban ugyanolyan káros lehet, mint a kevés mozgás. Az aránytalan megterhelés rongálja az izmokat, az ínakat és a csontokat. Ha valaki naponta két óránál többet „edz”, egy sor egészségi problémája támadhat: krónikus fáradtságérzet, rossz alvás, fejfájás, depresszió, emésztési rendellenesség, csökkenő nemi vágy, a menstruációs ciklus felborulása.

A tudósok ajánlata: napi fél óra séta, fél-fél óra aerobik háromszor hetente, vagy harminc perc expanderezés napi egy alkalommal.

Koleszterin

Nem igaz, hogy a koleszterin felelős a szívbetegségekért. Fontos, hogy megfelelő legyen a koleszterinszintünk, de ennek alapján nem mondható ki, hogy ez az infarktus fő okozója: a magas vérnyomás sokkal inkább. A vér nyomására a vivőerekben lyukak keletkezhetnek, amelyeket a koleszterin „foltoz be”. Akkor van baj, ha a koleszterin lerakódik az érfalon és eldugaszolja a véredényeket. Az ideális vérnyomás 115/75. Ha magasabb 140/90-nél, a szervezet veszélybe kerül.

Jól lélegezni

Mélyeket lélegezni hatásosabban lehet, mint azt a legtöbb ember teszi. Gyermekkorban csak a mellkasi légzést tanítják meg, pedig sokkal fontosabb szerepe van a mély légzésben a hasnak. Úgy kell levegőt venni, hogy kinyomjuk a hasunkat: ekkor a tüdő lejjebb csúcsik, s több levegőt képes felvenni.

A simogató napfény is gyorsabban öregít?

Általános az a nézet, hogy a bőrön keletkező ráncokért elsősorban a napsugár felelős. Valójában a bőr öregedésének fő oka a stressz. Az idegfeszültség öregíti az artériákat, szív- és érrendszeri betegségeket, emlékezetvesztést okoz. A stressz csökkenti a szervezet ellenálló képességét a rákkal szemben is. A kutatók szerint azonban nem minden stressz káros.

A legveszélyesebbek a „függőben lévő”, megoldatlan problémák, a halogatott ügyek. Egy kisebb megrázkódtatás, például egy váratlan gumidefekt, nem olyan veszélyes, mint egy családtag vagy a munka elvesztése. A stressz ellen azonban lehet védekezni: hasznos a torna, a mély lélegzés és a nevetés. Az öregedési folyamatot csökkenti a barátokkal való gyakori találkozás is.