Miért jobb a finn iskola mint a magyar?
Horváth Ida műsora nyomán 2006.05.01. 10:15
A PISA vizsgálat óriási megrökönyödést okozott Magyarországon, mert kiderült, hogy a magyar gyerekek nagyon rosszul érzik magukat az iskolában és rengeteg fölösleges tudást pumpálnak a fejükbe.
Finnországról mindennek pont az ellenkezője bizonyosodott be. Vajon mit csinálnak másként a finnek?
A legnagyobb különbség a pedagógusképzésben érhető tetten. Minden leendő finn tanár öt éven keresztül tanul, mégpedig úgy, hogy közben több száz órát tölt el gyakorlással, gyerekek között. Tehát a hazaival ellentétben nem az elméleti alapokat erősítik, hanem a módszertan, konfliktusmegoldás, szintre hozás, egyéni módszerek alkalmazása, csoportépítés és egyéb, a mindennapokban lépten-nyomon előforduló gyakorlati kérdések megoldására készítik fel a tanárokat.
Hozzá kell tenni természetesen azt is, hogy kiemelkedően és megbízhatóan jók, a munkakörülmények. Ám ez önmagában kevés lenne. Finnországban szokás tanulni, pedagógusnak, diáknak egyaránt. Gyakori, hogy a kisiskolásokat tanító tanár nagydoktorit szerez, és nem azért, hogy „kiemelkedjen”, továbbra is ott marad az alapképzésben.
Az iskolák a hazaival ellentétben nem szegregáltak, nem tanul máshol a bevándorló és a gyártulajdonos gyereke. Ezt az adottságot Finnországban erénynek tekintik, a sokszínűséget értéknek tartják. És fontos szempont az is, ami a magyar iskolákban fel sem merül, hogy boldog-e a gyerek azon a helyen, ahol mindennapjait tölti.
|