Hat hónapos koráig csak szoptassunk, majd fokozatosan vezessük be az ivóleveket. Először érdemes az almalével kezdeni. Ennek viszonylag semleges az íze, és így jobban tolerálható.  Mellesleg otthon is könnyű előállítani.: Reszelővel és paszírozással kinyerhető a leve. Nemcsak almalevet készíthetünk, hanem banánpürét is, de ezt el kell keverni őszibarackkal, hogy a székrekedést megelőzzük. Igaz kis időt igényel. Ezt adhatjuk pohárból is. Ezt az eszközt mindenki születésétől kezdve tudja használni. Legjobb a régi presszós pohár, de ha ilyen nincs, akkor jó egy vastag falú műanyag pohár is. Mit tegyünk akkor, ha mégsem akarja elfogadni? Tegyünk bele a lébe egy kis sűrűjét. Mindig fokozatosan szoktassunk! Első kóstoltatás után (egy kiskanállal), másnapig várni és fokozatosan rászoktatni! Mindig csak egy kiskanállal emeljük az adagot! Ezt minden alapanyagnál be kellene tartani!

Mikor adjuk a gyümölcslevet? Legjobb, ha délelőtt 10-11-kor, amikor szopna. Ha türelmetlen, akkor először szopjon, első pihenés alatt pedig kapja meg a levet. 

7 hónapos kórtól már adhatunk neki főzelékeket is. Kezdetben burgonyát használjunk! Szintén a semleges íze miatt jó. Ezeket szoptatás előtt adjuk. Egy  éves korig krumplival sűrítsük ételeiket. Egy éves kor után már használhatunk sütőtököt és sárgarépát is.

Nyolc hónapos kortól zöldborsót, spenótot, és sóskát adhatunk babánknak, de csak óvatosan! A spenótnak, sóskának és sárgarépának magas lehet a nitrit és nitrát tartalma, mely egy éves kor alatt mérgező lehet. ( Hatása, hogy a vasat 3 vegyértékűvé teszi és emiatt az oxigén nem  tud kötődni a vörösvértesthez.)

Mit tegyünk, ha nincs időnk főzni? Főzzünk le egyszerre egy nagyobb adagot, töltsük tejfölös poharakba, és fagyasszuk le.  Később, ha szükség van rá, vegyünk elő egy adagot. Így akár apuka is megetetheti a gyermeket anélkül, hogy főznie kéne.

Egy éves korára  már tud rágni, járni, és ülni. Szokás fogzáskor rágókát adni, ami azért jobb a kiflivégnél, mert az ételt félrenyelheti. De hogy mégse a „gumirágót” rágicsálja, jobb az almacikk, vagy sárgarépa. Ezeket nehezebben rágja, és nehezebben nyeli félre. Fokozatosan el kell juttatni a rágástól addig, hogy önállóan egyen. Erre azért van szükség, hogy a gyerekben kialakuljon a szem-kéz kontaktus. Vagyis, hogy ne a vakvilágba kalimpáljon a kanállal, és hogy ne a szája mellé tegye a falatot. Hogy ebben segítségére legyünk, minél előbb juttassunk kanalat az ő kezébe is. Egyszerre etessük és egyen ő maga. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor mi lesz a szép új pólócskával, és ruhácskával. Hogy megmentsük őket a foltoktól kössünk gyermekünk nyakába előkét. A műanyagokat nagyon jól lehet pucolni, de ha ez nagyon testidegen megteszi egy konyharuha is.  A kanál azért is jó, mert a gyerek határozhatja meg, hogy meddig tartson az étkezés, illetve játszva tanulja meg a szabályokat.

Természetesen ilyenkor az is gond, hogy mibe ültessük a tipegő-topogót. Választhatunk olyan asztalt, mely a gyermek méreteihez igazodik. Ennek előnye, hogy ő határozza meg az étkezés idejét. Hátránya, hogy kialakulhat egy rossz játék, amikor a szülő fut utána kanállal a kezében. Megelőzni mindig jobb, mint orvosolni, ezért akkor kapjon enni, mikor éhes, legyen nyugodt légkör, és ha nem eszik többet és feláll, akkor ne alkudozzunk! Viszont itt legyünk szigorúak! Ha felállt egyszer is: vége az étkezésnek!

Másik székfajta a normál asztalhoz igazodó méret. Ennek előnye, hogy hagyományokat és mintákat lát a felnőttektől. Hátránya, hogy nem tud felállni.

Már ekkor be kell vezetni az uzsonnát, tízórait! De ezek legyenek könnyűek! Ne okoljuk a csemetét, ha nem akar enni ebédre, amikor nemrég valami jó kiadósat evett tízóraira.  Tehát kisétkezésekkor előnyben kell részesíteni a túrókrémeket, túró rudikat, és a gyümölcsöket. Ekkor már adhatunk bogyósokat (cseresznye,meggy, szőlő), szilvát, barackot, körteféléket. De vigyázzunk a barackkal! Ezt feltétlenül meg kell hámozni, mert a héja nehezen emészthető.  Az egzotikus gyümölcsöket is megkóstoltathatjuk. Ne adjunk azonban továbbra sem olajos magvakat és epret! (Félrenyelheti és allergiás lehet rá.) Használhatunk fűszereket is, hagy szokja az ízeket! (Csípőset hanyagoljuk!)

Mire figyeljünk még?
 

Mit tegyünk ha gyermekünk hasa fáj? Főzzünk köményes teát, vagy masszírozzuk óvatosan a hasát. Az érintéstől megnyugszik és ezért fájdalma is csökken.

Mit tegyünk, ha nincs kezdetben tejünk? Még ne adjunk tápszert! Tegyük mellre az újszülöttet. A fizikai és érzelmi inger segíteni fog. 

 
Láthatjuk, hogy számtalan a teendőnk ebben az időszakban. De nem hiába!

Ha már ekkor elkezdjük gyermekeinket jó szokásokra nevelni, elkerülhetjük a táplálkozási zavarok kialakulását. Persze mindezt felnőtt korig folytatni kell. Hogy hogyan, az kiderül a következő részből.